Nedvességtartalom: nedvességnek tekintjük a meghatározott körülmények között végzett szárítás után megállapított tömegveszteség százalékban kifejezett értékét. A szárítás 130 oC-on történik 2 órán keresztül, kukorica esetében 4 órán keresztül.
Hektolitertömeg: 100 liter gabona kilogrammban kifejezett tömege. Szabvány szerint 1 liter gabona tömegét mérjük meg és korrekciós táblázatból kapjuk meg a hektolitertömeget. Korrekciós táblázat búzához, árpához, rozshoz és zabhoz készült.
Nyersfehérje-tartalom: a Kjeldahl vagy Dumas módszerrel meghatározott összes nitrogéntartalom, 5,7-es szorzóval figyelembe vett, száraz anyagra számított, százalékban kifejezett értéke
Sikértartalom: búzalisztből készült tésztából meghatározott körülmények között kimosott, nagyrészt vízben nem oldódó (főként gliadinból és gluteninből álló), de hidratálódó fehérjékből álló képlékeny, rugalmas anyagok összessége százalékban kifejezve. A mosás automatizált sikérmosó géppel történik.
Valorigráf, farinográf: dinamikus elven működő, reológiai mérőműszer, a búzaliszt jellegzetes sütőipari tulajdonságainak meghatározására. Olyan speciális dagasztó berendezések, melyek regisztrálják a kialakuló tészta konzisztenciáját dagasztás közben.
Alveográf: laboratóriumi búzalisztből szabvány szerint készített tészta lapból levegővel gömböt fújunk, a rögzített konzisztenciagörbéről a minőségre jellemző W, P, L, P/L és G értékeket leolvassuk.
Extenzográf: a szabvány szerint előállított búzalisztből készített tésztát az extenzográfban meghatározott körülmények között szakításig nyújtjuk és nyújtási görbét veszünk fel, amelyről az energia, nyújtásellenállás és nyújthatóság értékek leolvashatók.
Sütőipari minőségi értékszám, értékcsoport: a búzaliszt minőségére jellemző, farinográffal vagy valorigráffal meghatározott minőségi értékszám, illetve értékcsoport. A konzisztencia görbéből meghatározzuk az ellágyulási területet cm2-ben és ebből a szabványban található táblázat segítségével megkapjuk a minőségi értékszámot (0-100-ig terjedő érték). Minél kisebb az ellágyulási terület, annál nagyobb a minőségi értékszám. Az értékszám alapján elvégezhetjük a sütőipari értékcsoport besorolást (100-85,0: A1, 84,9-70,0 A2, 69,9-55,0 B1, 54,9-45,0 B2, 44,9-30,0 C1 és 29,9-0 C2).
Esésszám: az a másodpercben kifejezett érték, amelyet a Hagberg-Perten elven működő készüléken mérve kapunk. Mértéke a mintában lévő α-amiláz enzim (keményítő bontó enzim) aktivitásával fordítottan arányos.
Zeleny szedimentációs index: a búzából meghatározott feltételek mellett előállított lisztből, tejsavas oldatban keletkező üledéknek a milliliterben kifejezett térfogata.
Üveges (acélos) búzaszem: az a durumbúza szem, amely átvilágítással egyöntetűen átlátszó vagy átvágással felülete fénylő, üvegszerű, lisztszemcse előfordulása nélkül.
Sárgapigment tartalom: a durumbúza teljes őrleményéből extrahálással kivont sárga színanyagok intenzitásának spektrofotometriás meghatározása után számított mennyisége, mg/kg-ban kifejezve és szárazanyagra vonatkoztatva.
Olajmagvak vizsgálata
Nedvességtartalom: nedvességnek tekintjük a meghatározott körülmények között végzett szárítás után megállapított tömegveszteség százalékban kifejezett értékét. A szárítás 103 oC-on történik 3+1 órán keresztül. Az olajmagvak esetében a víztartalom mellett az illóanyagok is eltávoznak a szárítás során
Olajtartalom: a referencia módszer során az olajmagvakból meghatározott ideig és módon történő oldószeres extrakcióval kinyert olaj tömegszázalékban kifejezett értéke. Az olajtartalom értéket gyakran t.q. (tale quale) azaz a magvak természetes állapotában kérik, amely érték mellé mindig meg kell adni a nedvességtartalmat.
FFA: szabad zsírsavak mennyisége az olajban. Kálium-hidroxidos titrálással határozzuk meg és általában olajsavban van kifejezve.
Olajsav tartalom: a kinyert olajokból zsírsav metil-észtereket készítünk és gázkromatográffal mérjük az olajsav (C18:1) százalékos arányát az összes zsírsav mennyiségéhez képest. Magas olajsavas napraforgó esetében minimum 82 % a követelmény a Magyar Szabvány szerint.
Erukasav tartalom: a repcében is előforduló káros anyag (egyes források szerint rákkeltő). Mennyiségét ugyanolyan módszerrel vizsgáljuk, mint az olajsavat. Mennyisége a vonatkozó Magyar Szabvány szerint maximum 1,0%, egyes export kötések 2,0%-ot engednek meg.
Glükozinolát tartalom: a repcében is előforduló antinutritív anyag. Mennyiségét spektrofotometriás vagy HPLC-s eljárással mérjük. Maximum megengedett mennyisége 25 µmol/g.
